1 évad 3 rész-Nyári szünet

Eljött végre amire minden gyerek várt a NYÁRI SZÜNET!A szünet folyamán én gondolkoztam azon hogy el kellene kezdeni fogyókúrázni de sose volt annyi akarat erőm,hogy ezt megvalósítsam ráadásul sok időt töltöttem együtt a legjobb barátnőmmel akivel folyton csak ettük a gyors kajákat úgyhogy a fogyózás nálam tartott max 1 hétig lehet,hogy még sokat is mondtam.Ez a 3 hónap azzal telt el,hogy állandóan jártam ki strandra,ettem,lustálkodtam és így több felesleg jött rám amit nem igazán vettem észre meg annyira nem zavart.Volt egy kedvenc számítógépes játék amit nagyon szerettem szinte már függővé tett és találtam ott néhány barátot is akivel elbeszélgettem csak sose került arra sor,hogy találkozzak bármelyikkel is,ott önmagam lehettem és mindenki úgy fogadott el amilyen voltam,igen egy JÁTÉKBAN lehet ez furán hangzik de kinek nem volt egy kedvenc játéka?Így teltek el a napok,hogy mindennap csak játszottam és járkáltam strandra....az utolsó hónapban megláttam az osztálytársamnak egy képét és láttam,hogy nagyon sokat fogyott és még jobb nő lett még szebb lett..kicsit szomorú lehettem mert az járt a  fejembe folytonosan "Én miért nem tudnák ilyen szép és vékony lenni?" de nem tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget szimplán csak meglepődtem, de utána kiélveztem a maradék hátralévő időt suli kezdésig.Az egyik legszebb emlékem az viszont meg a nyaralás volt amire ha bármikor vissza emlékszek mosolyt csal az arcomra hisz annyi élménnyel gazdagodtam,hogy azt senki se tudja elvenni tőlem.Igaz csak 1 hétig tartott az a csoda de többet ért mint mondjuk 10 hónapig koptatni a suli padját.Csak 1 gond volt..................az idő nagyon rohant teltek a napok jobbra nézek balra nézek és röpül az idő egyszer csak arra fogom magamat kapni,hogy mindjárt itt a szeptember elseje és ismét jöhet a szenvedés,ráadásul még amit kaptam házifeladatot nyárra még azt sem csináltam meg.



Sajnos most csak ilyen kevés rész van a következővel többel szolgálók :).

1 évad 2 rész-Új barátok az iskolában

A történetem még nem ért véget hisz egy csomó dolog van még amit szeretnék veletek megosztani.Az előző tartalomba megismerhettétek,hogy valójában hogy is kezdődött az új osztálytársaimmal való viszony honnan indult és most hol tartok.

Végre sikerült az osztályomba megtalálni a közös hangulatot a közös témát a lányokkal és már jobban is éreztem magamat sokkal, ráadásul közeledett a nyári szünet is szóval megkönnyebbülhetek.Hallhattatok itt a barátkozás sztorimról, no de mi van a szerelmi ügyemmel?Igen mint a legtöbb lánynak már volt legalább 1 barátja...nekem viszont még nem mert se önbizalmam se jó kapcsolatom nem volt a fiukkal csak kiskoromban.Suliban járt egy fiú aki egyel fölöttem volt tehát épp már az utolsó évét végezte,számomra nagyon helyes srác volt, ő volt mindig az iskolában a középpontba meg ő nyerte el a tanárok részéről a "rosszfiu" címert.Volt,hogy néha ő is tett hozzám megjegyzéseket gondolok itt ilyesmire hogy"Nem kérsz egy harit??" persze nem vettem magamra csak nevettem rajta egy jót megpróbáltam nem rosszul kezelni a dolgot és nem is izgatott engemet,hogy ő valójában mit csinál.Tudtam,hogy nem lehetett nála esélyem mert 2 külön világban élünk ő a népszerű emberek közé tartozik aki szeret feltűnősködni én meg pont az ellenkezője vagyok ennek mind aki épp szereti elkerülni azt,hogy a középpontba lehessen.Gondolkodtam rajta néha,hogy milyen jó lehetne ha együtt lehetnék vele de ez mindig is csak egy gondolatnak maradt meg hisz ő inkább a pláza cicákra bukott,esélyem se lehetett volna mert alapból nem változnék pláza cicává.Magamba tartottam ezt a gondolatot,hogy ő nekem tetszik soha senkinek se mondtam el és nem is vették észre rajtam sose mert próbáltam leplezni az érzéseimet.Közeledett egyre jobban az év vége ami számomra egyben jó is volt meg nem is részben azért volt jó mert végre nem kell látnom 3 hónapig az olyan személyeket akiket nem kedvelek az osztályban másrészt azért rossz mert többé nem láthatom azt a fiút aki nekem tetszik de hát egyszer ennek is elkellet jönnie.Még az utolsó pár hétbe megpróbáltam magamból kihozni a lehető legjobbat tanulmányilag is hisz matekból örültem ha megvan a 2 és szerettem volna hogy az a érdemjegy maradjon meg stabilan így folyamatosan készültem órákról órára,és hogy tartsam a jó viszonyt a lányokkal.Suli napja végén ha ráértem és volt kedvem meg életerőm akkor a többi lánnyal egy kis ideig elvoltam ott a suli előtti játszón hülyéskedtünk zenét hallgattunk azután meg elköszöntem tőlük és mentem haza.Így telt el ez a pár hét de ebben a pár hétben nem csak jó pillanatok voltak hanem rosszak is akadtak.Azt elfelejtettem az előző tartalomba említeni,hogy az osztályomba járt egy lány aki lebukott hozzánk és ő volt az osztályban az akinek volt neve aki bármit megtehetett aki bárkinek visszaszólt tehát az osztály vezére.Vele nem nagyon barátkoztam inkább csak néha elbeszélgettem vele ha nagyon muszáj volt de nem kedveltem a lányt és ezzel jó páran így voltak.Róla nem szeretnék sokat írni mert nincs nagy jelentősége ő nem játszott túl sok szerepet az életembe....tehát visszatérve a sulinak nem sokára vége készülődünk arra hogy a nagyobbakat elballagtassuk.Így az év végére szereztem az osztályban szép pillanatokat meg kevésbé szép pillanatokat is de most jön a nyár és mindenki kipihenheti magát.A suli utolsó napján tehát amikor a ballagás van az ünnepély akkor utoljára láthattam azt a fiút aki miatt értelme volt,hogy bejárja az iskolába,mikor álltunk kint sorba az udvaron a focipályán és előttünk ültek a ballagok végig csak őt néztem,le sem vettem róla a tekintetemet viszont azért próbáltam nem feltűnően csinálni.Az ünnepség végére vettem a fáradságot és haza döcögtem nehézkesen mert a magassarkutól alig tudtam járni a bőrömet teljesen szét szedte a sarkamnál.A nagy nap végén mikor hazaértem élvezhettem azokat a perceket 3 hónapon keresztül,hogy nem kell felkelni korán nincsenek fárasztó órák,és azt csinálhatok amit szeretek na persze meg a strandolás és a barátaimmal együtt töltött percek fognak innentől számítani.

1 évad 1 rész-Új iskola

Miután anyámék még kicsi koromban elváltak igazából nem nagyon viselt meg mert úgy voltam vele,hogy úgyse szakad meg apám és köztem a kapcsolat és átfogok járni hozzá,de miután teltek az évek anyám talált magának egy új palit és hozzá költöztünk,ekkor voltam én 12 éves és hát hogy is fogalmazzak eléggé kórosan elvoltam hízva a többi gyerek között.Nagyon szerettem nassolni a csipsztől kezdve a gumicukortól a csokiig,de én akkor így éreztem magamat jól a bőrömben.Mivel a régi sulim eléggé messze volt a mostani lakhelyünktől ezért anyámék átírattak egy új általános iskolába ami itt volt tőlünk nem messze kb. 5 percnyire volt tőlünk sétálással.Nagyon izgultam az első nap miatt,hogy milyenek lesznek az új osztálytársaim befogok-e tudni illeszkedni és hogy elfognak-e fogadni úgy ahogy vagyok a külsőmmel együtt mert azért tegyük hozzá nem voltam valami szépség ilyen kis gömböc féleség voltam.Amikor beléptem az osztályterembe szorongva és idegesen mindenhol amerre csak néztem az éles tekinteteket láttam ahogy engemet a többiek méregetnek és láttam összesugdolozásokat is,emiatt kicsit rosszul éreztem magamat mert éreztem hogy már a jelenlétemmel nem leszek szimpatikus a többieknek.Bemutatkoztam óra közbe a tanár felállított elmondtam honnan jöttem melyik iskolából stb stb...kb úgy megdermedtem mint egy nyárfalevél és a gyomrom görcsben állt.Nagy megkönnyebbülés volt amikor meghallottam az isten harang szóróját (kicsöngött),ekkor lehetőségem volt nyitni a többiek felé bár kicsit jobban éreztem magamat mert nem nekem kellett megtenni az első lépést hanem 3 lány jött oda hozzám beszélgetni,elsőnek eléggé szimpatikus volt számomra mindhárom.Nagy trécselésekbe kezdtünk szerintem elnyertem náluk azt hogy befogadjanak engem a baráti társasági körükbe de ez a gondolat csak pár napig tartott.....sajnos nem minden ment úgy ahogy én elterveztem és gondoltam ugyanis az hogy én mennyire jól éreztem magamat az osztályba max 1 hétig tartott ez...utána mintha elkezdtek volna kerülni engemet a többiek és kiközösítve lettem volna.Sajnos be is igazolódott a megérzésem,volt egy lány akivel tényleg jó viszonyba kerültem igaz tőlem 2 évvel idősebb volt mert lebukott hozzánk de nagyon normálisnak tűnt ezért közeledtem hozzá mint barát,de megbántam ezt a döntést mert egy nap tanítás után arra kaptam magamat hogy a padon kaptam egy gyűrött levelet amiben ez állt "Légy szíves hagyjál békében xoxo:***** és ott volt az illető neve) nagyon meglepődtem,váratlanul ért ez az egész  és elkeseredtem hogy *mit tettem hogy ezt érdemeltem??!* nem kérdeztem meg a lányt hogy miért kérte azt amit én megtettem,tiszteletbe tartottam a kérését és egy darabig egymáshoz se szóltunk.Sokáig az iskolában egyedül voltam, egyedül reggeliztem,ebédeltem mindent egyedül csináltam,már arra a szintre jutottam hogy kedvem sincs bejárni az iskolába,egy nap viszont furcsálltam,hogy hirtelen odajöttek hozzám barátkozni ugyanaz a 3 lány akivel legelőször beszélgettem.Belementem abba,hogy megpróbálok feléjük nyitni hátha valami jól is kisülhet ebből de nem reménykedtem nagyon benne hogy bármi is lesz mivel a legelőzőnél is koppantam.Aztán teltek a hetek és azt kell hogy mondjam pozitívan csalódtam mert nagyon megkedveltem azt a 3 lányt de nekik egy nagy baráti társasági körük volt össz-vissz 5 en voltak közülük csak az egyik lányt nem kedveltem mert sokszor beszólogatott és okoskodott nekem természetesen nem hagytam magamat,de volt,hogy más osztálytársamnak is meggyűlt a baja ezzel a lánnyal,nem nagyon szerették de ez érthető is volt.A lány akivel barátkoztam legelőször és lekoptatott látta,hogy nagyon elvagyok a többi lánnyal ezért ő is elkezdett velem hirtelenjébe barátkozni de engem nem nagyon érdekelt mert láttam,hogy érdekből teszi és nem őszinte ezért hagytam is őt.Egy darabig kb fél évig megvoltam ezzel a lány bandával aztán elhidegültünk egymástól és ismét olyan szintre kerültem,hogy magamra vagyok utalva velük már csak úgy voltam,hogy elbeszélgetek de nem tartoztam közéjük szóval éltem a kis életemet továbbra de már nem voltam annyira elkeseredve mint előzőleg mert megtanultam kezelni ezt a helyzetet,megerősödtem és nem érdekelt semmi más a tanuláson kívül,ami meg a fiukat illeti velük se volt jó a viszonyom,sokat csúfoltak engem a külsőm miatt ezeket a megjegyzéseket tették állandóan hozzám "Fújj hogy nézel ki??,Nézzél már magadra,Miért nem tudsz úgy kinézni,mint ***** <---itt az osztálytársam nevét említette,biztos sok lazacot eszel meg sok pörköltet ezért nézel ki úgy ahogy"Ezek nagyon rosszul érintettek engem és a mai napig nem felejtettem el ezeket de sose sírtam ez miatt próbáltam vissza szólni de egyedül kevés voltam ellenük,volt hogy segített néhány lány megvédeni de haszontalan volt mert azok után is folytatták a fiúk a csúfolódást.Ez ment vagy 1 évig ekkor voltam 7.osztályos mert fél év után betöltöttem a 13 élet évemet.Sose értettem hogy miért kell csúfolni a másikat ha nem voltam nekik tetszetős tartották volna meg a véleményüket én se bántottam soha senkit ok nélkül,de mindig csak nyeltem és nyeltem és ez gyűlt bennem.



Ennyi volt az első részből :) remélem tetszik.

Bevezetés

Volt közületek már valaki olyan szituációba hogy az élettől szó szerint folyamatosan csak pofonokat kapott?Sokan elítélik és megszégyenítik a kicsit teltebb lányokat mivel nem egy csont kollekció alkatú modell.A történetbe leginkább arra szeretném az olvasóknak felhívni a figyelmüket hogy nem kell lenézni a molett lányokat és igenis ők is emberek és úgy kell elfogadni az illetőt ahogy van.Ebben a történetben a főszereplő a lány akinek az életéről fogok írni valóság alapja van és sajnos sok lány így éli az élete mindennapjait hogy bujkálnia kell a rossz akaróktól,ám de a történet közepén fog történni egy váratlan fordulat ami mindent megfog változtatni,tekints bele és remélem néhány embernek aki eddig lenézte a teltebb lányokat annak remélem megfog változni a döntése a story alapján :).